Pompeo jött, látott.., de ki győzött?
2019. február 14. írta: Magányvélemény

Pompeo jött, látott.., de ki győzött?

Az USA külügyminiszterének hétfői látogatása nem húzható be egyértelműen az Orbán-kormány sima győzelmei közé.

Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy “néhány rakéta” megvásárlásával lekenyerezve az Egyesült Államokat, Orbán Viktor elkerülte a fejmosást a demokratikus deficit, a CEU vagy akár Ukrajna ügyében is.

Ez leginkább azért tűnhet így, mert bár az USA-ban nem változik négy évente a külpolitika, de a Trump adminisztráció azért egy kicsit máshova helyezte a kormányzás hangsúlyait, és “Amerikát tette Első Helyre”!

A Make America Great Again, és az America First nem csupán egyszerű jelszavak Trump számára, ugyanis - dogmatikusan - “mindent” ennek rendel alá. (Jó példa a rossz példára: a vámháborúja Kínával, ami a kétoldalú kereskedelmi deficitet lett volna hivatott csökkenteni, de közben olyan szoros szövetségeseket is “eltalált”, mint Kanada vagy az EU…) Sőt, az is - a sokszor üzleti alapon gondolkodó - Trump régi vesszőparipája, hogy a NATO szövetségesek nem bújhatnak az USA védőszárnyai alá, teljesíteniük kell a pénzügyi/védelmi vállalásaikat (ez egyébként egy nagyon erős érv), hiszen “nem fizethet mindent az Egyesült Államok”.

pompeoszijjarto.jpg

Ezek alapján Pompeo nyilatkozatának első része inkább szólt arról, ami kifejezetten jó “Amerikának, és újra naggyá teszi”!

  • Országaink közötti különleges kötelék megújítása, mélyítése… egy erős (katonai)védelemmel kezdődik.” (Renew and deepen this special bond between our countries...that begins with strong defense)
  • ”Üdvözlöm, hogy Önök az Egyesült Államoktól (is) vesznek új védelmi eszközöket.” (I welcome...that you’ll be acquiring new defense capabilities from the United States.)
  • ”Magyarország vállalásai, mint a GDP 2%-ra növelt védelemi kiadások, illetve az Afganisztáni jelenlét a biztonságot erősítik.” (Hungary’s commitment to spend 2 percent of GDP on defense and ...presence in Afghanistan strenghten ...security.”)

Ezeken után a diplomácia nyelvén ugyan, de “erős észrevételeket” és veszélyeket fogalmazott meg az amerikai külügyminiszter Ukrajna, Oroszország és Kína vonatkozásában is:

  • ”A szuverenitásért és területi egységért folytatott ukrán küzdelem támogatásának halaszthatatlan fontosságáról beszéltem (a magyar külügyminiszterrel)” (I spoke ...about the urgent importance of supporting Ukraine in its quest for soveregnity and territorial integrity”)
  • Nem engedhetjük Putyint éket verni barátok közé...egy autoriter Oroszország sosem lesz kisebb nemzetek szabadságának és függetlenségének a barátja (támogatója).” (We must not let Putin drive wedges between friends… an authoritarian Russia will never be a friend to the freedom and sovereignity of smaller nations.”)
  • Peking kézfogása olyan kötelezettségekkel jár, ami gazdaságilag és politikailag függő helyzetbe hozza Magyarországot.” (Beijing’s handshake sometimes comes with strings, strings that will leave Hungary indebted both economically and politically.”)

A társadalmi szervezetekkel folytatott megbeszélései alapján pedig, nem habozott hozzátenni:

  • Fontos a demokratikus intézmények védelme és erősítése szerte a Nyugati Világban” (Importance of protecting and strengthening democratic institutions throughout the Western world)

A State Department-ben (USA-külügyben) ugyan nincs négy évente új külpolitika, de azért végzik a dolgukat ők is és most úgy látják, hogy elhanyagolták ezt a régiót.

Ezért a politikai jelenlétük, és a katonai együttműködés fejlesztése mellett képzésekkel, csereprogramokkal és ösztöndíjjakkal  is erősíteni szeretnék pozícióikat a térségben (providing mentorships, training, and exchanges… in all four Visegrad countries).

Közép-Európa és Magyarország egy olyan régió, ahol az USA távollétében mások kopogtattak be a saját szövetségeseinek ajtaján. Ezért az amerikai Külügyminiszter eljött ide, kezet rázott egy régi baráttal, akinek nyomban fel is hívta a figyelmét, hogy az autoriter Oroszország és Kína nem osztják a mi közös törekvéseinket az országok szabadsága tekintetében (Russia and China are authoritarian powers who do not share our joint aspirations of freedom)

Pompeo végül úgy távozott, hogy a csapodár Magyarország megerősítette az elkötelezettségét a NATO védelmi képességeinek növelése mellett és újfent megígértette velünk a katonai-költségvetésünk  a magyar GDP 2%-os szintjére való emelését, sőt, bónuszként eladott egy rakétarendszert is.

Trumpnak kevésbé fontos a (korábban) erősen kritizált demokratikus fékek és ellensúlyok (magyarországi) lebontása, ezért lehet, hogy Orbán most megúszta a nyilvános számonkérést, igaz, nem tudjuk, hogy mi hangzott el a négyszemközti tárgyalásokon.

Trumpnak sokkal fontosabb az otthon is könnyen kommunikálható USA-vezette katonai szövetség megerősítése, a befizetések szigorítása és amerikai fegyverek eladása.

Lehet ezt persze úgy értékelni, hogy Orbán mesteri húzással magához kötötte az Egyesült Államokat, és egy rakéta tenderrel megvásárolta az amerikai kormányzat kegyeit, de annak a gyanútlan szemlélőnek is igaza lehet, akinek mindez inkább úgy tűnik, hogy: America First!

oti

Forrás: https://www.state.gov/secretary/remarks/2019/02/289362.htm

süti beállítások módosítása