A népszavazások jellege
2017. február 25. írta: Magányvélemény

A népszavazások jellege

2016 április - Vasárnap boltzár : A kormány visszavonja a törvényt, a népszavazás okafogyottá válik.

2016 október - Letelepítési kvóta : Bár a népszavazás érvénytelen, a kormány mégis felhatalmazva érzi magát, hogy törvényt alkosson a saját elképzelése alapján.

2017 február - Olimpia rendezés : A kormány nyomására a MOB és Budapest városa visszavonja a jelentkezést, így valószínűleg a népszavazás most is okafogyottá válik majd.

nepszavzas_jelleg.png

 

Három a magyar igazság!

Egyelőre három, de ki tudja, hogy ezek után mennyi népszavazási kezdeményezés lesz még ilyen vagy olyan módon elmismásolva, illetve hányszor fordul majd még elő, hogy a nép véleményét tökéletesen semmibe veszik?!

A "vasárnapi boltzárról" szóló népszavazás körülményei, már a kérdés benyújtása előtt is borzolta a közvélemény idegeit. A sikeres aláírásgyűjtést akár győzelemként is értékelhette volna az MSZP, ha a kormány nem vonta volna vissza a törvényt szinte azonnal.

Ezzel egy csapásra megszabadult egy - az ellenzék által - jól támadható kérdéstől, és meghajolt a "népakarat előtt", visszaállítva a kívánt állapotot.

Feltehetően hasonló forgatókönyv szerint járnak majd el az Olimpia rendezésről szóló népszavazási kezdeményezés kérdéseben is, csakhogy ez így több sebből vérzik. (Már, ha ezúttal is így lesz.)

Érthető ugyan a kormány stratégiája, hogy az uralkodó közhangulatnak megfelelően módosítja a törvényt, stb., viszont így, az egyébként őt támogató szavazókat is megfosztják a véleménynyilvánítástól, hogy akár a boltzár vagy akár az Olimpia rendezés mellett szavazhassanak.

Ebből is világosan látszik, hogy a kormányt a legkevésbé sem érdekli a szavazók, de még a saját szavazóinak véleménye se. Magukat ugyan a "nemzet akaratából kormányzónak" hazudják, ugyanakkor politikai kérdéssé alacsonyítva takarítanak el az asztalról népszavazási kezdeményezésket, ha úgy érzik, hogy nem a győztes állláspontot képviselik.

A "kvóta" népszavazás, a harmadik példája annak, hogy a kormány csak a saját politikai céljaira használja a vélemnynyilvánítás eme intézményét. Mivel politikai érdekeik úgy diktálták a népszavazásra hivatkozva, még a parlament elé is vittek egy törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy a népszavazás érvénytelen voltából fakadóan ilyenfajta kötelezettséget nem rótt rájuk semmilyen törvény.

Mindhárom kérdést a vegytiszta politikai haszonszerzés eszközeként kezeli/kezelte a kormány, anélkül hogy bármiféle védhető elvi, erkölcsi vagy ideológiai tartalommal töltötte volna meg őket. Miután sorra kifutottak a témák, úgy dobták el az egészet maguktól, mintha a megelőző napon/hónapokban még nem teljes nemzeti egységben támogatták volna azokat.

Eljutottunk oda, ahol ha bizonyos érdekek úgy kívánják, a népszavazásokat ki sem írják/okafogyottá teszik vagy ha ki is írják, arra akkor is felhatalmazásként tekint a hatalom, hogy a saját elképzelése szerint törvényt alkothasson, ha maga a népszavazás érvenytelen is.

Ez utóbbi kísérlet, ismert okokból, nem valósult ugyan meg, de a népszavazás valahogy mintha mégis elvesztette volna népszavazás jellegét!

 

oti

süti beállítások módosítása