...egy ilyen szeléskörű tiltakozás ellenére sem?
Pedig korábban a netadónál, az olimpiánál vagy akár a vasárnapi boltzárnál is megtették, amikor úgy érezték, hogy a téma fenntartása már nem hozza a szavazatokat, hanem inkább viszi.

Orbán Viktor politikai szuperérzékenységéről cikkek százai születtek már, és nem is kétséges, valamit tudhat a miniszterelnök, hiszen ő a magyar közélet állócsillaga lassan 30 éve.

Viszont mintha valami nem működne most a CEU-val kapcsolatban. Zavaros kommunikációval próbálják tartani a tarthatatlan érveket, miközben a fél Fidesz Soros- vagy CEU-s ösztöndíjas volt vagy éppen doktorandusz az Egyetemen.

Miért siklott ki ez az ügy ennyire?

Ugyan a történet legelején járunk, hiszen alig egy hete dobták be a köztudatba a CEU bombát, de azt már látni lehet, hogy ebben az ügyben összegződik sok minden, ami Orbán eddigi kormányzását jellemzi.

Az érintettek bevonása/tudta nélkül születik egy döntés, amit a kormányzó párt 24 óra leforgása alatt átver parlamenten, ahol érdemi vita nélkül, diktátumként tolják az arcunkba a legújabb agymenésüket.
A lényeg, hogy a Fidesz (a párt tagjai/barátai és üzletfelei/kiszolgálói - a kívánt rész aláhúzandó) vélt vagy valós rövidtávú politikai érdekeinek megfeleljen az adott törvény.

Néha visszamenőlegesen büntetnek, máskor egyéb törvényekkel vagy EU-s jogszabályokkal ütközik az új “Lex Éppenmostkiazellenség / Lex Éppenmostkiabarát”, de az nem számít!
Mert, ha alkotmánysértő, majd jól átírják az Alaptörvényt vagy, ha a következő héten ellentétes törvényt kell elfogadni, hát elfogadják!
Ha netán jóízlés- vagy józan paraszti ész-sértőre sikerül valamelyik, azt meg úgyis lenyeli Nép, mert hét éve mindent lenyel...

Ha az EU /USA /Brüsszel /Strassbourg /Velencei Bizottság/ stb. tiltakozik, hát megvédjük vele szemben Magyarországot!
Ha meg a hazai közvéleményben lesz túl nagy az ellenállás, majd szépen "elfelejtjük"…

...és itt jutunk el a “CEU-problémához”.

Korábban az egyes ügyekben, amik vagy külföldön verték ki a biztosítékot (EU-s alapértékek; emberijogok, stb.) vagy belföldön (netadó; vasárnapi boltzár,stb.), Orbán mindig az adott stratégia szerint tudott vagy beleállni (külföld=megvédjük) vagy kifarolni (belföld=elengedjük) a kérdésből.

A pávatáncoslábú miniszterelnök itthon a hazát védte, Brüsszelben az EU-t, a közvéleményt a manipulált médiával, a hithű szavazóit kettős beszéddel hintáztatta.

A CEU esete viszont más!

Itt kollektív tiltakozás alakult ki a törvény(tervezet) ellen mindkét arcvonalon: a külföldi és belföldi politikai életben, a külföldi és belföldi tudóstársadalomban, a magyar felsőoktatás vezetőinek körében (Rektori Konferencia, HÖOK), és ezen keresztül a magyar közvélemény jó részében (még a Fidesz sem volt egységes a kérdésben!). Kivéve természetesen a Századvég Alapítványt, és Corvinus Egyetem rektorát, de ez most egy másik kérdés!

Ezért miközben idehaza olyan ellenállás alakult ki a törvénnyel szemben, ami normál esetben már kihátrálásra kellett volna kényszerítse Orbán Viktort, mégis a zsigeri reflex győzött nála, és a korábbi stratégiájának megfelelően beleállt a “külföldbe”, hogy jól megvédje a hazát / Magyarországot / azmagyarnépet a rothadó Nyugat /Soros /Brüsszel & Bérencei támadásától!

Az így kialakult kétfrontos harc akár veszélyesen meg is gyengítheti a pozícióját, de mint tudjuk a Miniszterelnök a hasonlóan kiélezett helyzetekben érzi igazán elemében magát, tehát a háború még korántsem dőlt el!

oti