- Gyermekvállalási hitel 40 alatti nőknek, minden gyermek után növekvő kedvezménnyel, illetve három gyerek után állami végtörlesztéssel.
- A CSOK kiterjesztése használt lakásokra is.
- Jelzáloghitel részleges állami átvállalása: 1 millió forint két gyerek után, 4 millió forint három gyereknél, majd minden további gyermek után 1-1 milliót.
- SZJA mentesség 4 gyermekes anyáknak.
- Autóvásárlási program 2,5 milliós támogatással.
- 3 év alatt 21ezer bölcsődei férőhely
- Nagyszülői gyed
A bevezetendő intézkedések részleteiről még ugyan semmit nem tudunk, de nézzünk egy kicsit alaposabban a nagy bejelentések mögé.
Három csoportba sorolhatóak az intézkedések.
I. Széles(ebb) tömegeket érintő, előremutató szociális intézkedések, hatással a munkaerőpiacra
6-os pont: 3 év alatt 21ezer bölcsődei férőhely
7-es pont: Nagyszülői gyed
A rendes bölcsődei ellátást mindenki üdvözölheti, régi probléma a szűkös kapacitás. Támogatható gondolat, hogy így a szülők dolgozhatnak (Inkább erre költsünk, mint stadionokra!)
A nagyszülői gyed vagy úgy értendő, hogy az (a) még munkaképes korú nagyszülő marad gyed-en vagy a (b) például a már nyugdíjas nagymama kap azért állami támogatást, hogy az édesanyák kiesése a munkából ne sújtsa az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságot.
Az első esetben egy egyszerű technikai kérdés, valaki kiesik a munkából a gyermeknevelés miatt, ezért az állam támogatást nyújt. Ez az intézkedés nagyfokú rugalmasságot ad a családoknak, kiváló ötlet, nem kerül semmibe, sőt a karrier előtt álló szülőknek biztosítja szakmai munkájuk folyamatosságát.
A második esetben nyugdíj mellett (?) kap gyed-et a nagyszülő. Itt is egyértelmű a társadalmi haszon, hiszen a nyugdíjat amúgy is ki kell fizetni, a gyed-et amúgy is ki kell fizetni, a gazdaság “mégsem veszít munkaerőt”, mert a szülő eközben dolgozhat.
II. Szűk társadalmi csoportokat (jómódúak) érintő lakás-, és autóvásárlást ösztönző intézkedések (kibővítése), némi gazdaságélénkítő hatással
2-es pont: A CSOK kiterjesztése használt lakásokra is.
5-ös pont: Autóvásárlási program 2,5 milliós támogatással.
A CSOK kiterjesztése és az autóvásárlás támogatása valószínűleg szűk rétegekhez jut el, hiszen eleve feltételez egy olyan életszínvonalat, ahol lakás-, és autóvásárlásban gondolkodnak. Ezeket az intézkedésket lehet(ne) kritizálni, hogy “a szegények megint nem kapnak semmit”, de illeszkednek az Orbán kormány eddigi családpolitikájába, hogy ti. az egyébként is dolgozó, és jól kereső családoknak adnak plusz kedvezményeket.
A nagycsaládosok - most bejelentett - autóvásárlási támogatása is eleve egy szűk réteget érint (hétszemélyes autó), azon belül még kevesebb, aki az önrészt ki tudná fizetni egy új autónál, így valószínűleg - bár a részleteket még itt sem ismerjük - a legtöbb nagycsaládos használt autóban fog gondolkodni továbbra is , amire ez (feltételezhetően) nem vonatkozik viszont jól kommunikálható, és valószínűleg nem is kerül sokba.
III. Szűk társadalmi csoportokat (leginkább a jómódúakat) érintő új intézkedések
1-es pont: Gyermekvállalási hitel 40 alatti nőknek, első házasság esetén
3-as pont: Jelzáloghitel részleges állami átvállalása a gyermekek születése után
4-es pont: SZJA mentesség négy- vagy többgyermekes anyáknak
Általánosan elmondható, hogy hitelt (gyermek vállalási-/jelzáloghitel), az vesz fel, akinek biztos a munkája, magas a fizetése, míg az SZJA mentesség esetén is a magasabb keresetű munkavállalóknak jut nagyobb “támogatás”, mivel több SZJA-t fizetnének.
További kérdéseket vet fel azonban a gyermekvállalási hitel, mivel eleve csak a házasságban élőket támogatja, miközben sok gyerek élettársi kapcsolatban lévő szülők gyermeke.
A házasok között is csak az első házasságban lévő hölgyeknek jár a támogatás. (Ad absurdum, egy 20-as évei elején elvált és újraházasodott, de még gyermektelen, 25 éves nő szül négy gyereket, akkor ebből kimarad?)
Az sem világos, hogy egy példa szerinti anyával, házasságban, boldogságban négy gyermeket felnevelő apa miért nem kap adómentességet? Vagy miért nem választható?
Biztos készültek számítások is arra vonatkozólag, hogy mennyire terhelnék meg a költségvetést a nyújtott hitelek, kedvezmények és mentességek, de ezekről egyelőre nincs információnk. Pedig jó lenne!
Ahogy arról sem, hogy a hitelezési üzletet vajon mely bank(ok) fogják megkapni, és milyen kötelező állami garanciavállalást jelent ez a kormány számára.
Azon is érdekes lenne elgondolkodni, hogy, az első 3 gyerek utáni kötelező állami hitelvégtörlesztés (az ikerszüléseket leszámítva) és jelzáloghitelek részbeni átvállalása mind a jövőbeni kormányokat fogja érinteni. Magyarán, miközben ezen intézkedések költségei szaladhatnak el a legjobban (10 milliós végtörlesztések kifizetése), ezekre jóformán egy fillért sem kell költenie a jelenlegi kormánynak 2022-ig.
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Az látszik, hogy egy-két jó irányba tett lépés mellett (6-7-es pontok), folytatják az általuk preferelt jólkereső középosztály támogatását (2-es, 5-ös pontok), és hangzatos új pénzügyi konstrukciókkal rukkoltak elő (1-es, 3-4-es pontok), amiknek nem látjuk még a költségeit (sem a fedezetét), viszont jól kommunikálhatóak, és csupán kis vagy minimális mértékben terhelik ennek a kormányzati ciklusnak a költségvetéseit.
oti
